“A gyermeki léleknek a mese olyan, mint vetésnek a májusi eső.” — Zdeněk Svěrák

3. évfolyam

 

A  3. b-vel   a Könyvek Birodalmában jártunk....

 Szívország Mesevárosában fákat, erdőket kerestünk....

 

Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő, benne Nagy Zoárd; Kányádi Sándor 3 meséje: A táltos madár, Világgá ment a nyár, Meddig ér a rigófütty?; Gimesi Dóra: A macskaherceg kilencedik élete:

 
 
 Észország Bagolyvárosában megfigyeltük a természetben élő fákat....

 

 

 

1. Téma

Ismétletjünk!

Hol laknak a könyvek? Így néz ki a Könyvek Birodalma harmadikos szemmel:

I. Áttekintő térkép:

II. A Könyvek Birodalmának két országa: Szívország és Észország:

III. Szívország, és két városa: Meseváros és Versváros:

 IV.     Észország két városa: Bagolyváros és Zsiráfváros:

És most pillantsunk be a városokba, nézzünk be az utcákba, házakba......

V.  Meseváros utcái, házai:

A utca - A u. 57. Andersen-ház

B utca 20. Bálint Ágnes , B utca 48. Benedek Elek:

C

 

C utca:  C utca 24 Carlo Collodi, C 84 Csukás István, C 95 Czigány Zoltán  háza:

F utca: F utca 30 Fazekas Anna, F utca 37 Fekete István:

K utca 14 Kányádi Sándor:

M utca 86 Móra Ferenc:

A többi utca még rajzolásra vár!!!!!!!

VI. Lássuk Bagolyváros kerületeit!

551. kerület: az időjárásról szóló könyvek:

560. kerületben laknak az őslénytannal foglalkozó könyvek:

 

595 Rovarok

598 Madarak és hüllők:

 

629 Járművek

 

636 Állattenyésztés

 

  Induljunk el Észországba, és ismerjük meg a legfontosabb szótárakat, lexikonokat!

Amit a kézikönyvekről tudni kell:

Lexikon=adattár. Címszavak alatt szócikkekben magyarázza a fogalmakat, ezek betűrendben követik egymást.

Szótár=A nyelv szókincsét betűrendbe sorolt jegyzék

Betűrend=ábécé          könyvtári ábécé: a= á,   cs= c+s  egyetlen kétjegyű: sz

Címszó=lexikonok, szótárak kiemelt szavai

Szócikk= a címszó magyarázata

Élőfej= a lexikon vagy szótár adott lapján szereplő első és utolsó címszó, mely könyv szövegétől elválasztva a lap felső részén található. Kereséskor elég az élőfejet nézni, mert azok megmutatják, hogy közöttük van-e a keresett szó

                                                                                  

                                                                 Játék a kézikönyvek fogalmairól: itt!

Magyar értelmező kéziszótár   Jelzete: Kézikönyvtár 809   M 14

                                    1.  kötet   A-L        új kiadás:  A-K               2.  kötet M-Zs      új kiadás:  L –Z        

A magyar szavak jelentését találjuk meg benne.A címszó után a szótár megjelöli az adott szó szófaját pl.: fn.= főnév,  mn.= melléknév stb., majd használati körét pl.:  Isk. = a szó az iskolában, neveléstanban használatos, Áll. = a szó az állattanban fordul elő, Népr. =  a szót a néprajzban használják. 

Azonos előtagú szavak esetén a szótár „bokrosítja a címszavakat”, azaz ezt a szót(szóelemet)  a  bokor további címszavaiban már nem írják le újra, helyette: ~  jel áll. Pl.: ha  iskola|szék  a bokor első szava, a bokor további részében ezt látható: ~táska. Ennek jelentése : iskolatáska,  vagy ~tej melynek jelentése: iskolatej.  A bokor élén álló címszóban az előtagot (vagy alapszót), amely a bokor többi címszavában ismétlődik elválasztó jel választja el: | .)

  Játékok a Magyar értelmező kéziszótárral:   1.  2.

A magyar helyesírás szabályai         Jelzete:          809 M 14

 A magyar szavak helyesírását mutatja meg. 3 részre tagolódik: 

- 1. rész: Szabályzat. A magyar helyesírás 300 szabályát találjuk meg benne, növekvő számsorrendben. Pl.: 24. szabály: A melléknevek végén mindig hosszú ú, ű . Pl.:domború, könnyű

 - 2. rész   Szótár. A magyar szavakat találjuk meg itt helyes írásmódban, betűrendben.Az oldalak tetején élőfejeket találunk. Ezt a részt szótárszerűen használjuk.

- 3. rész: Tárgymutató. A nyelvtani fogalmakat találjuk meg itt betűrendben. Az itt található számok azt mutatják meg, hogy az első rész (szabályzat) hányadik pontjában található a hozzá tartozó szabály.Pl.  csillagnevek 185.= a csillagnevekről a szabályzati rész 185. pontjában olvashatunk.Az összefüggő nyelvtani jelenségek azonos címszó alá vannak sorolva.Ilyenkor  a | jel a szétválasztást jelöli, ~ jel pedig a címszó helyett áll.Pl.: u | ~ a szó végén 23. ~ időtartama  20., 21., 23., 24  =  u, u a szó végén, az u időtartamáról a szabályzat  23., 20., 21., 23., 24. pontjában olvashatunk

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások Jelzete: Kézikönyvtár 809 N 19

A magyar nyelvben előforduló szálásokat és közmondásokat tartalmazza vezérszavak köré csoportosítva, és megmagyarázza jelentésüket is. A szólás –  nyelvi kifejezőeszköz.  szó értékű, nem tudjuk meg a beszélő véleményét  (pl.: zöld ágra vergődik= boldogul ). A közmondás- mondatértékű: a beszélő állásfoglalása is kifejezésre jut, életbölcsesség. (Pl.:A hazug embert hamarabb utolérni, mint a sánta kutyát)Vezérszónak  általában a szólás-közmondás első állandó főnevét tekintjük. A vezérszavak betűrendben állnak a kifejezések mellett. A könyvben a szólások mindig dőlt betűvel, a közmondások  álló betűvel vannak szedve.Pl.: Nagy fába vágta a fejszéjét   kifejezést - a fa vezérszónál találjuk meg:  f10= a vezérszó f betűvel kezdődik, ezek között a 10. szólás. Egy-egy főnévi vezérszón belül a vezérszóhoz járuló  ragok betűrendjében következnek a kifejezések. Pl.: fa vezérszó esetében- először azok a szólások állnak, melyekben a fa szó a ragtalan  formában fordul elő -  ezt követik: fa+  -ba, -ban, -ból, -n, -ra, -ról,-t, -tól,- végül: fá-val.

A kötet végén mutató található, melynek segítségével fogalmakhoz kereshetünk azt kifejező szólásokat (az adott betűnél a megadott számú szóláshoz utal) . Egyszavas szinonimával rendelkező szólásokat szinonimájuknál találjuk megPl.:szerencsés, a310”Almát szed a száraz fáról is”, a333 „Álommal nyerte”, gy58 „Hetedik gyereke az anyjának”. A több szóval kifejezhető szólásokat, közmondásokat  fogalmi csoportokhoz írták le. Pl.: a takarékosság g92. „Ki a garast nem becsüli, a forintot nem érdemli”.

                Magyar szinonima szótár        Jelzete: Kézikönyvtár 809 N 19                  

                                                                                                                  

A magyar szavak rokon értelmű kifejezéseit tartalmazza betűrendben szótárszerűen. A  szótár használatával elkerülhetjük a szóismétléseket. Pl.:  a  „szép” szó  szinonimái : gyönyörű, kecses, csinos , díszes, festői. A kötet második felében szómutató található, a címszóként fel nem vett, de a szócikkben előforduló szavakból.

Pl. :       dombság l. dombvidék = a dombság szinonimái az dombvidék címszónál találhatóak.